Hírek - A foszfolipidek hatása az agy egészségére és a kognitív funkcióra

A foszfolipidek tudományának feltárása átfogó áttekintés17

A foszfolipidek tudományának feltárása átfogó áttekintés16

I. Bevezetés
A foszfolipidek a sejtmembránok alapvető alkotóelemei, és döntő szerepet játszanak az agysejtek szerkezeti integritásának és működésének fenntartásában. Ezek képezik a lipid kettős rétegzőt, amely körülveszi és védi az agy neuronjait és más sejtjeit, hozzájárulva a központi idegrendszer általános funkcionalitásához. Ezenkívül a foszfolipidek részt vesznek a különféle jelátviteli útvonalakban és a neurotranszmissziós folyamatokban, amelyek kulcsfontosságúak az agy működéséhez.

Az agyi egészség és a kognitív funkció alapvető fontosságú az általános jólét és az életminőség szempontjából. Az olyan mentális folyamatok, mint a memória, a figyelem, a problémamegoldás és a döntéshozatal, nélkülözhetetlenek a napi működéshez, és az agy egészségétől és megfelelő működésétől függnek. Az emberek öregedésével a kognitív funkciók megőrzése egyre fontosabbá válik, és az agy egészségét befolyásoló tényezők tanulmányozása kulcsfontosságú az életkorhoz kapcsolódó kognitív hanyatlás és kognitív rendellenességek, például a demencia kezelésében.

Ennek a tanulmánynak a célja a foszfolipidek agyi egészségre és a kognitív funkcióra gyakorolt hatásainak feltárása és elemzése. A foszfolipidek szerepének megvizsgálásával az agy egészségének fenntartásában és a kognitív folyamatok támogatásában, ez a tanulmány célja a foszfolipidek és az agy működésének kapcsolatának mélyebb megértése. Ezenkívül a tanulmány felméri a beavatkozások és kezelések lehetséges következményeit, amelyek célja az agyi egészség és a kognitív funkciók megóvása és javítása.

Ii. A foszfolipidek megértése

A. A foszfolipidek meghatározása:
Foszfolipidekolyan lipidek osztálya, amelyek az összes sejtmembrán egyik fő alkotóeleme, beleértve az agyban lévőeket is. Ezek egy glicerinmolekulából, két zsírsavból, egy foszfátcsoportból és egy poláris fejből állnak. A foszfolipideket amfifil jellegük jellemzi, azaz mind hidrofil (víz-vonzerő), mind hidrofób (víz-visszaszorító) régiókkal rendelkeznek. Ez a tulajdonság lehetővé teszi a foszfolipidek számára, hogy lipid kettős rétegeket képezzenek, amelyek a sejtmembránok szerkezeti alapjaként szolgálnak, és akadályt biztosítanak a sejt belső tere és annak külső környezete között.

B. Az agyban található foszfolipidek típusai:
Az agy többféle foszfolipidet tartalmaz, a legelterjedtebb lényfoszfatidilkolin, foszfatidil -etanol -amin,foszfatidilszerin, és a szfingomyelin. Ezek a foszfolipidek hozzájárulnak az agysejtmembránok egyedi tulajdonságaihoz és funkcióihoz. Például a foszfatidil -kolin az idegsejt -membránok alapvető alkotóeleme, míg a foszfatidil -szerin részt vesz a szignál -transzdukcióban és a neurotranszmitter felszabadulásában. A szfingomyelin, az agyszövetben található másik fontos foszfolipid szerepet játszik a mielin hüvelyek integritásának fenntartásában, amelyek szigetelnek és megvédik az idegrostokat.

C. A foszfolipidek szerkezete és működése:
A foszfolipidek szerkezete egy glicerinmolekulához és két hidrofób zsírsavfarkhoz rögzített hidrofil foszfátfejű csoportból áll. Ez az amfifil szerkezet lehetővé teszi a foszfolipidek számára, hogy lipid kettős rétegeket képezzenek, a hidrofil fejek kifelé nézve, a hidrofób farok pedig befelé néznek. A foszfolipidek elrendezése biztosítja a sejtmembránok folyadékmozaik modelljének alapját, lehetővé téve a sejtek működéséhez szükséges szelektív permeabilitást. Funkcionálisan a foszfolipidek kritikus szerepet játszanak az agysejtmembránok integritásának és funkcionalitásának fenntartásában. Hozzájárulnak a sejtmembránok stabilitásához és folyékonyságához, megkönnyítik a molekulák membránon történő szállítását, és részt vesznek a sejtjelzésben és a kommunikációban. Ezenkívül a foszfolipidek specifikus típusai, például a foszfatidil -szerin, a kognitív funkciókkal és a memóriakciókkal társultak, kiemelve azok fontosságát az agy egészségében és a kognitív funkciókban.

Iii. A foszfolipidek hatása az agy egészségére

A. Az agysejt szerkezetének fenntartása:
A foszfolipidek létfontosságú szerepet játszanak az agysejtek szerkezeti integritásának fenntartásában. A sejtmembránok fő alkotóelemeként a foszfolipidek alapvető keretet biztosítanak az idegsejtek és más agysejtek felépítéséhez és funkcionalitásához. A foszfolipid kettős réteg rugalmas és dinamikus gátot képez, amely elválasztja az agysejtek belső környezetét a külső környezettől, szabályozva a molekulák és ionok belépését és kilépését. Ez a szerkezeti integritás elengedhetetlen az agysejtek megfelelő működéséhez, mivel lehetővé teszi az intracelluláris homeosztázis, a sejtek közötti kommunikáció és az idegi jelek átterjedésének fenntartását.

B. szerepe a neurotranszmisszióban:
A foszfolipidek jelentősen hozzájárulnak a neurotranszmisszió folyamatához, amely elengedhetetlen a különféle kognitív funkciókhoz, például a tanuláshoz, a memóriához és a hangulatszabályozáshoz. A neurális kommunikáció a neurotranszmitterek szinapszisokon keresztül történő kiadására, terjesztésére és fogadására támaszkodik, és a foszfolipidek közvetlenül részt vesznek ezekben a folyamatokban. Például a foszfolipidek prekurzorokként szolgálnak a neurotranszmitterek szintéziséhez, és modulálják a neurotranszmitter receptorok és transzporterek aktivitását. A foszfolipidek szintén befolyásolják a sejtmembránok folyékonyságát és permeabilitását, befolyásolva a neurotranszmitter-tartalmú hólyagok exocitózisét és endocitózisát, valamint a szinaptikus transzmisszió szabályozását.

C. Védelem az oxidatív stressz ellen:
Az agy különösen érzékeny az oxidatív károsodásokra, mivel magas oxigénfogyasztása, magas szintű többszörösen telítetlen zsírsavak és viszonylag alacsony antioxidáns védelmi mechanizmusok. A foszfolipidek, mint az agysejtmembránok fő alkotóelemei, hozzájárulnak az oxidatív stressz elleni védekezéshez az antioxidáns molekulák célpontjainak és tározóinak hatására. Az antioxidáns vegyületeket tartalmazó foszfolipidek, például az E -vitamin, döntő szerepet játszanak az agysejtek védelmében a lipid -peroxidációtól, valamint a membrán integritásának és folyékonyságának fenntartásában. Ezenkívül a foszfolipidek jelátviteli molekulákként is szolgálnak a sejtválasz útvonalaiban, amelyek ellensúlyozzák az oxidatív stresszt és elősegítik a sejtek túlélését.

Iv. A foszfolipidek hatása a kognitív funkcióra

A. A foszfolipidek meghatározása:
A foszfolipidek olyan lipidek osztálya, amelyek az összes sejtmembrán fő alkotóeleme, beleértve az agyban lévőeket is. Ezek egy glicerinmolekulából, két zsírsavból, egy foszfátcsoportból és egy poláris fejből állnak. A foszfolipideket amfifil jellegük jellemzi, azaz mind hidrofil (víz-vonzerő), mind hidrofób (víz-visszaszorító) régiókkal rendelkeznek. Ez a tulajdonság lehetővé teszi a foszfolipidek számára, hogy lipid kettős rétegeket képezzenek, amelyek a sejtmembránok szerkezeti alapjaként szolgálnak, és akadályt biztosítanak a sejt belső tere és annak külső környezete között.

B. Az agyban található foszfolipidek típusai:
Az agy többféle foszfolipidet tartalmaz, a leginkább a foszfatidil -kolin, a foszfatidil -etanol -amin, a foszfatidil -szerin és a szfingomielin. Ezek a foszfolipidek hozzájárulnak az agysejtmembránok egyedi tulajdonságaihoz és funkcióihoz. Például a foszfatidil -kolin az idegsejt -membránok alapvető alkotóeleme, míg a foszfatidil -szerin részt vesz a szignál -transzdukcióban és a neurotranszmitter felszabadulásában. A szfingomyelin, az agyszövetben található másik fontos foszfolipid szerepet játszik a mielin hüvelyek integritásának fenntartásában, amelyek szigetelnek és megvédik az idegrostokat.

V. A foszfolipid szintet befolyásoló tényezők

A. A foszfolipidek étkezési forrásai
A foszfolipidek az egészséges táplálkozás nélkülözhetetlen elemei, és különféle élelmiszer -forrásokból nyerhetők. A foszfolipidek elsődleges étkezési forrásai a tojássárgája, a szójabab, a szervhús és bizonyos tenger gyümölcsei, például hering, makréla és lazac. Különösen a tojássárgája gazdag a foszfatidil -kolinban, az agy egyik leggyakoribb foszfolipidjében és a neurotranszmitter acetilkolin prekurzorában, amely kulcsfontosságú a memória és a kognitív funkció szempontjából. Ezenkívül a szójabab a foszfatidil -szerin jelentős forrása, egy másik fontos foszfolipid, amelynek kedvező hatása van a kognitív funkcióra. Az étkezési források kiegyensúlyozott bevitelének biztosítása hozzájárulhat az agy egészségének és a kognitív funkció optimális foszfolipid -szintjének fenntartásához.

B. életmód és környezeti tényezők
Az életmód és a környezeti tényezők jelentősen befolyásolhatják a test foszfolipid szintjét. Például a krónikus stressz és a környezeti toxinoknak való kitettség fokozhatja a gyulladásos molekulák termelését, amelyek befolyásolják a sejtmembránok összetételét és integritását, ideértve az agyban lévőeket is. Ezenkívül az olyan életmód -tényezők, mint a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a transz -zsírok magas étrendje és a telített zsírok negatívan befolyásolhatják a foszfolipid anyagcserét és működését. Ezzel szemben az antioxidánsokban, az omega-3 zsírsavakban és más alapvető tápanyagokban gazdag étrend és más alapvető tápanyagok elősegíthetik az egészséges foszfolipid szintet, és támogathatják az agy egészségét és a kognitív funkciókat.

C. Kiegészítés lehetősége
Tekintettel a foszfolipidek fontosságára az agyi egészségben és a kognitív funkciókban, egyre növekszik az érdeklődés a foszfolipid -kiegészítés lehetősége iránt a foszfolipid szintek támogatása és optimalizálása érdekében. A foszfolipid-kiegészítőket, különösen azokat, amelyek olyan forrásokból származó foszfatidil-szerint és foszfatidil-kolint tartalmaznak, például a szója lecitint és a tengeri foszfolipideket, kognitív-fokozó hatásaik szempontjából. A klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a foszfolipid -kiegészítés javíthatja a memóriát, a figyelmet és a feldolgozási sebességet mind a fiatal, mind az idősebb felnőtteknél. Ezenkívül a foszfolipid-kiegészítők, ha az omega-3 zsírsavakkal kombinálják, szinergetikus hatásokat mutattak az egészséges agyi öregedés és a kognitív funkció előmozdításában.

Vi. Kutatási tanulmányok és eredmények

A. A foszfolipidekkel és az agy egészségével kapcsolatos releváns kutatások áttekintése
A foszfolipidek, a sejtmembránok fő szerkezeti alkotóelemei, jelentős szerepet játszanak az agy egészségében és a kognitív funkcióban. A foszfolipidek agyi egészségre gyakorolt hatásainak kutatása a szinaptikus plaszticitásban, a neurotranszmitter funkcióban és az általános kognitív teljesítményben betöltött szerepükre összpontosított. A vizsgálatok megvizsgálták az étrendi foszfolipidek, például a foszfatidil -kolin és a foszfatidilin, a kognitív funkciókra és az agyi egészségre gyakorolt hatásait mind az állati modellekben, mind az emberi alanyokban. Ezenkívül a kutatások feltárják a foszfolipid -kiegészítés potenciális előnyeit a kognitív fokozás előmozdításában és az agy öregedésének támogatásában. Ezenkívül a neuroimaging vizsgálatok betekintést nyújtottak a foszfolipidek, az agyszerkezet és a funkcionális összeköttetések kapcsolataiba, amelyek megvilágítják a foszfolipidek agyi egészségre gyakorolt hatásainak alapjául szolgáló mechanizmusokat.

B. A tanulmányok legfontosabb megállapításai és következtetései
Kognitív javítás:Számos tanulmány beszámolt arról, hogy az étrendi foszfolipidek, különösen a foszfatidilin és a foszfatidil -kolin, javíthatják a kognitív funkciók különféle aspektusait, ideértve a memóriát, a figyelmet és a feldolgozási sebességet. Egy randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos klinikai vizsgálatban a foszfatidilin-kiegészítésről kimutatták, hogy javítsák a memóriát és a figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség tüneteit a gyermekeknél, ami arra utal, hogy potenciális terápiás felhasználást használ a kognitív fokozódáshoz. Hasonlóképpen, a foszfolipid-kiegészítők, ha az omega-3 zsírsavakkal kombinálják, szinergetikus hatásokat mutattak az egészséges egyének kognitív teljesítményének előmozdításában a különböző korcsoportokban. Ezek az eredmények hangsúlyozzák a foszfolipidek mint kognitív fokozók potenciálját.

Agyszerkezet és funkció: A neuroimaging vizsgálatok bizonyítékot szolgáltattak a foszfolipidek és az agyszerkezet, valamint a funkcionális összeköttetések kapcsolatáról. Például a mágneses rezonancia spektroszkópia vizsgálatok azt mutatták, hogy a foszfolipid szintek bizonyos agyi régiókban korrelálnak a kognitív teljesítménygel és az életkorhoz kapcsolódó kognitív hanyatlással. Ezenkívül a diffúziós tenzor képalkotó vizsgálatok kimutatták a foszfolipid összetételének a fehér anyag integritására gyakorolt hatását, ami elengedhetetlen a hatékony idegi kommunikációhoz. Ezek a megállapítások azt sugallják, hogy a foszfolipidek kulcsszerepet játszanak az agyszerkezet és a funkció fenntartásában, ezáltal befolyásolva a kognitív képességeket.

Az agy öregedésének következményei:A foszfolipidekkel kapcsolatos kutatások kihatással vannak az agy öregedésére és a neurodegeneratív állapotokra is. A vizsgálatok kimutatták, hogy a foszfolipid összetételének és az anyagcserében bekövetkező változások hozzájárulhatnak az életkorhoz kapcsolódó kognitív hanyatláshoz és a neurodegeneratív betegségekhez, például az Alzheimer-kórhoz. Ezenkívül a foszfolipid -kiegészítés, különös tekintettel a foszfatidil -szerinre összpontosítva, ígéretet mutatott az egészséges agyi öregedés támogatására és az öregedéssel kapcsolatos kognitív hanyatlás potenciálisan enyhítésére. Ezek az eredmények kiemelik a foszfolipidek relevanciáját az agy öregedése és az életkorhoz kapcsolódó kognitív károsodás összefüggésében.

Vii. Klinikai következmények és jövőbeli irányok

A. Az agyi egészség és a kognitív funkció potenciális alkalmazásai
A foszfolipideknek az agyi egészségre és a kognitív funkcióra gyakorolt hatása messzemenő hatással van a klinikai körülmények közötti potenciális alkalmazásokra. A foszfolipidek szerepének megértése az agy egészségének támogatásában az ajtót nyitja meg az új terápiás beavatkozásokhoz és a kognitív funkció optimalizálására és a kognitív hanyatlás enyhítésére irányuló megelőző stratégiákhoz. A potenciális alkalmazások magukban foglalják a foszfolipid-alapú étkezési beavatkozások, a testreszabott kiegészítő rendszerek és a célzott terápiás megközelítések kifejlesztését a kognitív károsodás kockázatának kitett egyének számára. Ezenkívül a foszfolipid-alapú beavatkozások potenciális alkalmazása az agy egészségének és kognitív funkciójának támogatására a különféle klinikai populációkban, ideértve az idős személyeket, a neurodegeneratív betegségben szenvedő egyéneket, valamint a kognitív hiányos személyeket, ígéretet tesznek az általános kognitív eredmények javítására.

B. További kutatások és klinikai vizsgálatok szempontjai
A további kutatások és a klinikai vizsgálatok elengedhetetlenek a foszfolipidek agyi egészségre és a kognitív funkcióra gyakorolt hatásainak megértésének előmozdításához, valamint a meglévő ismeretek hatékony klinikai beavatkozásokká történő átfordításához. A jövőbeni tanulmányoknak célja a foszfolipidek agyi egészségre gyakorolt hatásainak alapjául szolgáló mechanizmusok tisztázása, ideértve azok kölcsönhatásait a neurotranszmitter rendszerekkel, a sejtek jelátviteli útvonalaival és az idegi plaszticitási mechanizmusokkal. Ezenkívül longitudinális klinikai vizsgálatokra van szükség a foszfolipid-beavatkozások hosszú távú hatásainak felmérésére a kognitív funkciókra, az agy öregedésére és a neurodegeneratív állapotok kockázatára. A további kutatások megfontolásai között szerepel a foszfolipidek más bioaktív vegyületekkel, például az omega-3 zsírsavakkal való potenciális szinergetikus hatásainak feltárása az agyi egészség és a kognitív funkció előmozdításában. Ezenkívül az egyes betegpopulációkra összpontosító rétegzett klinikai vizsgálatok, például a kognitív károsodás különböző szakaszaiban lévő egyének értékes betekintést nyújthatnak a foszfolipid -beavatkozások testreszabott alkalmazásába.

C. A közegészség és az oktatás következményei
A foszfolipidek az agyi egészségre és a kognitív funkciókra gyakorolt következményei kiterjednek a közegészségre és az oktatásra, amely potenciális hatással van a megelőző stratégiákra, a közegészségügyi politikákra és az oktatási kezdeményezésekre. A foszfolipidek agyi egészségben és a kognitív funkciókban betöltött szerepeiről szóló tudás terjesztése tájékoztathatja a közegészségügyi kampányokat, amelyek célja az egészséges táplálkozási szokások előmozdítása, amelyek támogatják a megfelelő foszfolipid bevitelt. Ezenkívül a különféle népességeket célzó oktatási programok, ideértve az idősebb felnőtteket, gondozókat és egészségügyi szakembereket, felhívhatják a figyelmet a foszfolipidek fontosságára a kognitív ellenálló képesség fenntartásában és a kognitív hanyatlás kockázatának csökkentésében. Ezenkívül a foszfolipidekkel kapcsolatos bizonyítékokon alapuló információk integrálása az egészségügyi szakemberek, táplálkozási szakemberek és oktatók számára az oktatási tantervekbe, javíthatja a táplálkozás szerepének megértését a kognitív egészségben, és felhatalmazza az egyéneket, hogy megalapozott döntéseket hozzanak kognitív jólétükkel kapcsolatban.

Viii. Következtetés

A foszfolipidek agyi egészségre és a kognitív funkcióra gyakorolt hatásainak ezen feltárása során számos kulcsfontosságú pont merült fel. Először is, a foszfolipidek, mint a sejtmembránok alapvető alkotóelemei, kritikus szerepet játszanak az agy szerkezeti és funkcionális integritásának fenntartásában. Másodszor, a foszfolipidek hozzájárulnak a kognitív funkciókhoz azáltal, hogy támogatják a neurotranszmissziót, a szinaptikus plaszticitást és az agyi egészséget. Ezenkívül a foszfolipideket, különösen a többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdagokat, a neuroprotektív hatásokkal és a kognitív teljesítmény potenciális előnyeivel társultak. Ezenkívül a foszfolipid összetételét befolyásoló étrendi és életmódbeli tényezők befolyásolhatják az agy egészségét és a kognitív funkciókat. Végül a foszfolipidek agyi egészségre gyakorolt hatásainak megértése elengedhetetlen a célzott beavatkozások kidolgozásához a kognitív ellenálló képesség előmozdítása és a kognitív hanyatlás kockázatának enyhítése érdekében.

A foszfolipidek agyi egészségre és a kognitív funkcióra gyakorolt hatásainak megértése számos okból kiemelkedően fontos. Először is, az ilyen megértés betekintést nyújt a kognitív funkció alapjául szolgáló mechanizmusokba, lehetőséget kínálva célzott beavatkozások fejlesztésére az agy egészségének támogatására és a kognitív teljesítmény optimalizálására az egész élettartam során. Másodszor, mivel a globális népesség öregedése és az életkorhoz kapcsolódó kognitív hanyatlás prevalenciája növekszik, a foszfolipidek kognitív öregedésben betöltött szerepének tisztázása egyre inkább relevánsabbá válik az egészséges öregedés előmozdításában és a kognitív funkciók megőrzésében. Harmadsorban, a foszfolipid összetételének potenciális módosíthatósága étrendi és életmódbeli beavatkozások révén hangsúlyozza a tudatosság és az oktatás fontosságát a foszfolipidek forrásai és előnyei szempontjából a kognitív funkció támogatásában. Ezenkívül a foszfolipidek agyi egészségre gyakorolt hatása megértése elengedhetetlen a közegészségügyi stratégiák, a klinikai beavatkozások és a személyre szabott megközelítések tájékoztatásához, amelyek célja a kognitív ellenálló képesség előmozdítása és a kognitív hanyatlás enyhítése.

Összegezve, a foszfolipidek az agy egészségére és a kognitív funkcióra gyakorolt hatása egy sokrétű és dinamikus kutatási terület, amelynek jelentős következményei vannak a közegészségügyre, a klinikai gyakorlatra és az egyéni jólétre. Mivel a foszfolipidek kognitív funkcióban betöltött szerepének megértése tovább fejlődik, elengedhetetlen a célzott beavatkozások és a személyre szabott stratégiák lehetőségeinek felismerése, amelyek kihasználják a foszfolipidek előnyeit a kognitív ellenálló képesség előmozdítása érdekében. Ha ezt a tudást integráljuk a közegészségügyi kezdeményezésekbe, a klinikai gyakorlatba és az oktatásba, felhatalmazhatjuk az egyéneket olyan megalapozott döntések meghozatalára, amelyek támogatják az agyi egészség és a kognitív funkciókat. Végül a foszfolipidek agyi egészségre és a kognitív funkcióra gyakorolt hatásainak átfogó megértésének előmozdítása ígéretet tesz a kognitív eredmények fokozására és az egészséges öregedés előmozdítására.

Referencia:
1. Alberts, B., et al. (2002). A sejt molekuláris biológiája (4. kiadás). New York, NY: Garland Science.
2. Vance, JE és Vance, de (2008). Foszfolipid bioszintézis emlős sejtekben. Biokémia és sejtbiológia, 86 (2), 129-145. https://doi.org/10.1139/o07-167
3. Svennerholm, L., és Vanier, MT (1973). A lipidek eloszlása az emberi idegrendszerben. Ii. Az emberi agy lipid összetétele az életkor, a nem és az anatómiai régióhoz viszonyítva. Brain, 96 (4), 595-628. https://doi.org/10.1093/brain/96.4.595
4. Agnati, LF és Fuxe, K. (2000). A hangerő -átvitel mint a központi idegrendszer információkezelésének kulcsfontosságú jellemzője. A Turing B-típusú gépének lehetséges új értelmező értéke. Haladás az agykutatásban, 125, 3-19. https://doi.org/10.1016/s0079-6123(00)25003-x
5. Di Paolo, G. és de Camilli, P. (2006). Foszfoinozitidek a sejtszabályozásban és a membrán dinamikájában. Nature, 443 (7112), 651-657. https://doi.org/10.1038/nature05185
6. Markesbery, WR és Lovell, MA (2007). A lipidek, fehérjék, DNS és RNS károsodása enyhe kognitív károsodásban. Archívum of Neurology, 64 (7), 954-956. https://doi.org/10.1001/archneur.64.7.954
7. Bazinet, RP és Layé, S. (2014). Többszörösen telítetlen zsírsavak és metabolitjaik az agyi funkcióban és a betegségben. A Nature Reviews Neuroscience, 15 (12), 771-785. https://doi.org/10.1038/nrn3820
8. Jäger, R., Purpura, M., Geiss, Kr, Weiß, M., Baumeister, J., Amatulli, F., és Kreider, RB (2007). A foszfatidil -szerin hatása a golf teljesítményére. A Nemzetközi Sport Nutrition Society Journal, 4 (1), 23. https://doi.org/10.1186/1550-2783-4-23
9. Cansev, M. (2012). Alapvető zsírsavak és az agy: lehetséges egészségügyi következmények. International Journal of Neuroscience, 116 (7), 921-945. https://doi.org/10.3109/00207454.2006.356874
10. Kidd, PM (2007). Omega-3 DHA és EPA a megismeréshez, a viselkedéshez és a hangulathoz: klinikai eredmények és szerkezeti-funkcionális szinergiák a sejtmembrán foszfolipidekkel. Alternative Medicine Review, 12 (3), 207-227.
11. Lukiw, WJ és Bazan, NG (2008). Docosahexaenoesav és az öregedő agy. Journal of Nutrition, 138 (12), 2510-2514. https://doi.org/10.3945/jn.108.100354
12. Hirayama, S., Terasawa, K., Rabeler, R., Hirayama, T., Inoue, T., és Tatsumi, Y. (2006). A foszfatidil-szerin beadásának hatása a memóriára és a figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség tüneteire: randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos klinikai vizsgálat. Journal of Human Nutrition and Dietetics, 19 (2), 111-119. https://doi.org/10.1111/j.1365-277x.2006.00610.x
13. Hirayama, S., Terasawa, K., Rabeler, R., Hirayama, T., Inoue, T., és Tatsumi, Y. (2006). A foszfatidil-szerin beadásának hatása a memóriára és a figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség tüneteire: randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos klinikai vizsgálat. Journal of Human Nutrition and Dietetics, 19 (2), 111-119. https://doi.org/10.1111/j.1365-277x.2006.00610.x
14. Kidd, PM (2007). Omega-3 DHA és EPA a megismeréshez, a viselkedéshez és a hangulathoz: klinikai eredmények és szerkezeti-funkcionális szinergiák a sejtmembrán foszfolipidekkel. Alternative Medicine Review, 12 (3), 207-227.
15. Lukiw, WJ és Bazan, NG (2008). Docosahexaenoesav és az öregedő agy. Journal of Nutrition, 138 (12), 2510-2514. https://doi.org/10.3945/jn.108.100354
16. Cederholm, T., Salem, N., Palmblad, J. (2013). ω-3 zsírsavak az emberek kognitív hanyatlásának megelőzésében. Előleg a Nutrition-ben, 4 (6), 672-676. https://doi.org/10.3945/an.113.004556
17. Fabelo, N., Martín, V., Santpere, G., Marín, R., Torrent, L., Ferrer, I., Díaz, M. (2011). A frontális kéreg lipid tutajok lipid összetételének súlyos változásai a Parkinson -kórból és az véletlenszerű 18. Parkinson -kórból. Molecular Medicine, 17 (9-10), 1107-1118. https://doi.org/10.2119/molmed.2011.00137
19. Kanoski, SE és Davidson, TL (2010). A memóriakárosodások különböző mintái a rövid és hosszabb távú karbantartást kísérik a nagy energiájú étrendben. Journal of Experimental Psychology: Animal Behavior Processes, 36 (2), 313-319. https://doi.org/10.1037/a0017318